Hungarikum

A gönci barackpálinka egyike az eredetvédett magyar pálinkáknak, világos halványsárga színű, intenzív, határozott kajsziillatú, kerek, telt, jellegzetes zamatú ital. Karakteres ízéhez a Gönc körzetében termett sárgabarack szolgál alapul.

A 19. századtól kezdve alakult ki a sárgabarack termesztéssel foglalkozó termelők köre, 1895-ben Gönc 17 597gyümölcsfájából csak 1272 volt kajszi. Ez az átalakulás ugyanebben az időben (1895) a város határában lévő 175 hektárnyi szőlőt 1965-re hat hektárnyi területre zsugorította. Ugyanakkor helyette egy jövedelmezőbb kertkultúra kezdődött, mely eredményeként a kertek területe 124 hektárról 163-ra nőtt. Ezzel a körzetben a szőlő- és borkultúrát leváltotta a gyümölcstermesztés. Ezt a folyamatot erősítették a tudatos nemesítői tevékenység és a helyben létrehozott faiskolák is. A gondos gyümölcsfeldolgozás és az egyéni illat és zamatvilágának köszönhetően napjainkra a hungarikumok közé emelkedett a gönci barackpálinka.

Leírása 

A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.

A földrajzi eredettvédett gönci barackpálinkát az úgynevezett gönci termelési körzetben készítik. Az eredetvédelem lényege, hogy egy bizonyos terméket egy meghatározott területen lehet csak elkészíteni, mert ott kiemelkedően jók számára a természeti körülmények, valamint rendelkezésre állnak történelmi tapasztalatok.

A “Gönci” eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a kajszibarack, amely Gönc vidékének egyik jellegzetes gyümölcse. A termelési körzetben elsősorban a Magyar kajszit termesztik, amely mellett megtalálhatók a telepítésre jóváhagyott egyéb fajták (pl. a Gönci magyar kajszi, a Ceglédi bíborkajszi, a Pannónia stb.) is.

Az alapanyagnak fajtaazonosnak, kellően érettnek, romló hibától és idegen anyagtól mentesnek kell lennie. Zöld, penészes vagy rothadt gyümölcsöt a tétel nem tartalmazhat. A gönci barackpálinka különlegességét, kiváló minőségét a klimatikus viszonyok, a kedvező alapanyag ellátás, a hagyományok őrzése, valamint a technológia szigorú betartása együttesen biztosítják.

A gönci barackpálinka névhasználatára 2009-ben a Boldogkő-Fruit Kft. és a Miskolci Likőrgyár Zrt. jogosult.

Felhasználható barackfajták 

A magyar kajszi közepes méretű, gömbölyded, héja narancssárga, lédús, igen finom. Korán termőre fordul, jó termőképességű. A gönci magyar kajszi a Kárpát-medencében kialakult fajta. Gyengébb növekedésű, valamivel nagyobb gyümölcsű, mint a magyar kajszi. A ceglédi bíborkajszi mérete nagy, alakja megnyúlt, oldalról lapított. Héja világos, húsa narancssárga, lédús, ízletes, magja édes. A pannónia kajszi közepes méretű, gömbölyű, húsa narancssárga, savasabb, mint a magyar kajszi, ízletes.

A Rubik-kocka (másként Bűvös kocka, a szabadalmi leírásban térbeli logikai játék) mechanikus, egyéni logikai játék. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető. (Összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle (leírva; negyvenháromtrillió-kétszázötvenkettőbilliárd-hárombillió-kettőszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcsszázötvenhatezer) (kb. 4,3·10¹⁹) eltérő állás hozható létre.) A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.

Gyógyhatású hungarikumok

• Szent-Györgyi Albert által izolált C-vitamint és a P-vitamin.
• Béres József által megalkotott humángyógyászati készítmény a Béres-csepp.

Magyar népmesék 

A magyar népmesék az évszázadok során létrejött és alakult történetek, amelyek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság. Kimeríthetetlen kincsesbánya a Magyar népmesék több tízezres köre a rég letűnt világok ismeretéről, a magyar nemzet történelméről és hagyományairól. Nagyban hozzájárultak a magyar népmesekincs megőrzéséhez Kriza János, Jókai Mór, Arany László és Benedek Elek gyűjteményei. A mesék révén szinte nemzeti hőssé is váltak mesefigurák, mint Lúdas Matyi és Csalóka Péter.

Magyar feltalálók találmányai

• Rubik Ernő által megalkotott logikai játék a rubik-kocka.
• 3,5" FDD (flopilemez) – Jánosi Marcell
• Arteriográf* – Illyés Miklós
• Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede
• Basic nyelv – Kemény János
• Dinamó – Jedlik Ányos (a találmányt nem ő, hanem Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta)
• Eötvös-inga – Eötvös Loránd
• Golyóstoll* – Bíró László József
• Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György
• Hangosfilm – Mihály Dénes
• Helikopter – Asbóth Oszkár
• Hidrogénbomba – Teller Ede
• Holográfia* – Gábor Dénes
• Jendrassik-gázturbina – Jendrassik György
• Microsoft Word és Excel – Simonyi Károly
• Neumann-elvek – Neumann János
• Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó
• Porlasztó* – Bánki Donát és Csonka János
• Részecskegyorsító – Simonyi Károly
• Szódavíz – Jedlik Ányos (szabadalmi oltalom nélkül)
• Telefonközpont* – Puskás Tivadar
• Torlósugár-hajtómű – Fonó Albert
• Transzformátor* – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly
• Morfinnyerés szárított mákgubóból - Kabay János

A köznapi értelemben vett hungarikumok azok az élelmiszeripari termékek, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője Magyarországhoz kapcsolódik. Méltán világhírű a magyar gulyás és pörkölt mellett ide kell sorolni az élelmiszeriparban előállított termékek hosszú sorát is.

A köznapi értlemben vett „hungarikum” tehát jogi értlemben véve egy be nem jegyzett földrajzi árujelző.

Azt, hogy mely gyártó milyen termékére használható a „hungarikum” megnevezés, sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti.

Hungarikum, azaz „Kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonsággal rendelkező élelmiszerek”2002-ben (amelyek termékleírásai kivétel nélkül szerepelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben)

Felosztásuk 

• Ételek
• Magyar gabona és sütőipari áruk,
• Híres édesítőszerek, édességek, fűszerek,
• Alkoholtartalmú italok pálinkák, borok, sörök,
• Alkoholmentes italok, ásvány és gyógyvizek.

Termékek 

• Őshonos magyar kutyafajták: puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár
• arany sárfehér - magyar fehérborszőlő fajta, csak Magyarországon termesztik
• magyar hidegvérű - a Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik
• cikta - egyik legritkább juhfajta a világon, egyike védett háziállatainknak
• cigája - Magyarországon őshonos juhfajta
• magyar óriás nyúl - az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, amit az Országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánított
• magyar szürke szarvasmarha
• magyar racka juh
• magyar tyúk
• magyar mangalica
• magyar lúd

• Bartók Béla,
• Kodály Zoltán,
• Magyar népzene,

A könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény meghatározása szerint: „Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.”

A könyvtártudományban tehát hungarikumnak nevezik azokat a műveket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Magyarországhoz, tehát vagy magyarul írták őket, vagy Magyarországon adták ki, vagy magyar az író, vagy magyar vonatkozású a mű témája. Az Országos Széchényi Könyvtár az összes hungarikumot gyűjti.

A könyvtári hungarikum lehet:

• területi hungarikum: Magyarország mindenkori közigazgatási területén előállított irodalom;
• nyelvi hungarikum: a világon bárhol előállított, részben vagy egészében magyar nyelvű dokumentumok;
• személyi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven megjelent dokumentum, amelyet magyar, magyar származású vagy Magyarországon tevékenykedő szerző alkotott;
• tartalmi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven, bármilyen származású szerző írta, de tartalmában Magyarországra, vagy magyar személyre vonatkozik.
• „szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű

Magyarországon a besorolást hivatalosan eddig nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehet hungarikumnak tekinteni valamit. Az egyik szerint a nem magyarok, mit gondolnak magyarnak, illetve a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak a rájuk jellemző kizárólagosan magyar vonatkozású terméknek, jelenségnek, eredménynek stb. Továbbá vannak világszerte közismert hungarikumok, melyekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás és a csárdás.

Arról, hogy a körébe mit kell kötelezően sorolni, még nem született szabályozás, de a hungarikumok védelmére a 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat megszületett. A szabályozás alapján a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek és a mindenkori magyar Kormány kétévente ad tájékoztatást az Országgyűlésnek a helyzetükről.

A hungarikumok hivatalos kijelölésére is születtek lépések, hiszen átmeneti nemzeti oltalommal rendelkezik 11 élelmiszer és a Hagyományok-Ízek-Régiók program keretében 309 termék került be a Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékei közé, valamint

2000-ben megalakult a Hungaricum Klub

.